Egy extrém piaci helyzet kihívásai
Szurovcsák András szerint a keleti régióban sem kalászosból, sem kukoricából nincs meg a megfelelő mennyiség. Sajnos, a kukorica minőségével is vannak problémák – mondta a növénytermesztéssel, terményszárítással és kereskedelemmel is foglalkozó Szuro-Trade Kft. ügyvezetője. Szurovcsák András hozzátette, lokálisan vannak olyan régiók, mint a megye homokosabb részei, ahol a termésátlag csupán 1 tonna/hektár körüli.
– Sajnos, a kukorica minőségével is vannak problémák – mondta a növénytermesztéssel, terményszárítással és kereskedelemmel is foglalkozó Szuro-Trade Kft. ügyvezetője. Szurovcsák András hozzátette, lokálisan vannak olyan régiók, mint a megye homokosabb részei, ahol a termésátlag csupán 1 tonna/hektár körüli.
Aflatoxinfertőzés
– Ahol 3-4 tonna alatti a termésátlag, ott is nagyon gyenge immunállapotban volt a kukorica. A mikroorganizmusok támadásának egyik következménye az aflatoxinfertőzés, ami az elkövetkező időszakban értékesítési oldalon okoz majd további problémákat – fogalmazott az ügyvezető, aki hozzátette, a kieső kukoricamennyiséget igyekeztek pótolni.
– A gabonaegyenlegben olyan helyettesítő termékek vannak, mint például a kalászosok. Azonban az ország keleti részén a kalászostermés is alacsony volt, a Duna vonalától nyugatra azonban a búza egészen jónak mondható. Az ország egyenlegét tekintve búzából annyi többlet van, mint amennyi hiány a kukoricából. Lokálisan azonban szélsőséges eredmények mutatkoznak, a keleti régióban sem kalászosból, sem kukoricából nincs meg a megfelelő mennyiség. Mindenki a toxinmentes, jobb minőségű kukoricát próbálja vásárolni, vagy azokról a területekről vesz, ahol jobb a termés.
– Ukrajnából is érkezik az unió országaiba búza, kukorica és napraforgó. Ezekből a tételekből fogják pótolni a termeléshez szükséges mennyiséget a takarmánygyártók, a bioetanol-gyártó, keményítő- és izocukorgyártó üzemek. Ez a termelők szempontjából nem szerencsés helyzet. Bár az ukrán olcsó termeléssel már fel tudnánk venni a versenyt, de egy ilyen időjárási sokk miatti terméskieséssel egy időben a világ legolcsóbb gabonájával találkozni, az egy rendkívül extrém piaci helyzet – sorolta Szurovcsák András, akit arról is kérdeztünk, az energiaválság milyen hatással van a cég életére.
Napelemeket telepítettek
– Komoly kihívás elé állított minket is az energiaválság. Az elektromos áram ára az ötszörösére emelkedett, de sok lépést teszünk annak érdekében, hogy tompítani tudjuk ennek a negatív hatásait. Minden telephelyünkön szaldóelszámolásos napelemeket telepítettünk, melyektől jelentős megtakarítást és biztonságos működést várunk. A gáz területén még nehezebb a helyzet, de szerencsére a gázfogyasztásunk minimális.
– Büszkék vagyunk arra a szárítótechnológiára, melyet mérnökcsapatunkkal, több egyetemmel együttműködve K+F-pályázatokon keresztül fejlesztettünk ki. Jelen pillanatban nyolc telepünkön ezzel a megújuló energiával működő technológiával szárítunk, ami egy biztonságos, kiszámítható árat és üzemeltetést eredményez, így nem vagyunk kiszolgáltatva az energiapiaci spot ár ingadozásnak. Úgy gondolom, megerősödve fogunk kijönni ebből az energiaválságból – bizakodott a cégvezető.
– Gyakorlatilag soha nem foglalkoztunk importtal, Magyarország mindig is exportképes volt kukoricából is, ez az első esztendő, amikor nem. Ez azonban nem annak köszönhető, hogy a gazdák nem tartották be az agrotechnológiai szabályokat, hanem egyértelműen az extrém időjárás okozta. Azt gondolom, hosszú távon fontos, hogy az élelmiszereinket helyben állítsuk elő, és a lehető legkevesebb tényező befolyásolja az alapanyag feldolgozóüzemekbe való érkezését.
– Kijelenthető, hogy Magyarország hosszú távon továbbra is képes lesz gabonából is exportra. Az orosz–ukrán háború hatással van az árakra, és ez így marad a továbbiakban is. Mindannyian arra koncentrálunk a jövőben is, hogy Magyarország élelmiszer-biztonsága adott legyen, a fölösleget pedig sikerüljön „elhelyezni” a világpiacon – fogalmazott a Szuro-Trade Kft. ügyvezetője, Szurovcsák András.
